A szokásos vonalkód-leolvasók számos alapelve

Thu Jul 28 19:00:45 CST 2022

A szokásos vonalkód-leolvasók több alapelve


Általában, amikor a szupermarketben vásárolunk, és kifizetjük a számlát, az eladó által beolvasott ár a wifi vonalkódolvasó. A szkenner saját fényforrásával sugározza be a vonalkódot, majd a fotoelektromos konverter segítségével veszi a visszavert fényt, és a visszavert fény fényét és árnyékát digitális jelekké alakítja. Függetlenül attól, hogy milyen szabályt alkalmaznak, a vonalkód holtzónából, kezdő karakterből, adatkarakterből és záró karakterből áll. Egyes vonalkódokban ellenőrző karakterek vannak az adatkarakterek és a befejező karakterek között.

Statikus terület: a statikus területet üres területnek is nevezik, amely bal oldali üres területre és jobb oldali üres területre van felosztva. A bal oldali üres terület arra szolgál, hogy a lapolvasó berendezést készen álljon a beolvasásra, a jobb oldali üres terület pedig annak biztosítására, hogy a lapolvasó berendezés helyesen azonosítsa a vonalkód végét.

A bal és jobb oldali üres területek (csendes területek) elkerülése érdekében attól, hogy a nyomtatás és a szedés során véletlenül elfoglalják, az üres területre egy szimbólum nyomtatható (ha nincs szám a bal oldalon, <; ha nincs szám a jobb oldalon, adjon hozzá >; Ezt a szimbólumot holt zónajelnek nevezik A fő funkció az, hogy a holt zóna szélessége ne legyen elégtelen. Amíg a holt zóna szélessége garantálható, az, hogy van-e ez a szimbólum vagy nincs, nem befolyásolja a vonalkód felismerést.

Start karakter: az első karakter speciális szerkezettel.A szkenner ezt a karaktert beolvasva elkezdi formálisan beolvasni a kódot.

Adatkarakter: a vonalkód fő tartalma.

Ellenőrző karakter: ellenőrizze, hogy a beolvasott adatok helyesek-e Különféle kódolási szabályok eltérő lehet v erification rule.

A befejező karakter: az utolsó, szintén speciális szerkezetű karakter jelzi a kódot, hogy a szkennelés befejeződött, és egyben csak az ellenőrző számítás szerepét tölti be.

A kétirányú letapogatás megkönnyítése érdekében a start stop karakter aszimmetrikus szerkezetű. Ezért a lapolvasó automatikusan át tudja rendezni a vonalkód-információkat beolvasáskor. Négyféle vonalkód-leolvasó létezik: fénytoll, CCD, lézer és image

Fénytoll: a legeredetibb szkennelési módszer, amely a fénytoll kézi mozgatását és a vonalkóddal való érintkezést igényli.

CCD: CCD-s szkenner fotoelektromos átalakítóként és led fényforrásként. Egy bizonyos tartományban az automatikus szkennelés megvalósítható. És mindenféle anyagot, egyenetlen felületű vonalkódot tud olvasni, a költségek viszonylag alacsonyak. De a lézeres szkenneléshez képest a szkennelési távolság rövidebb.

Lézer: szkenner lézerrel fényforrásként. Felosztható lineárisra, teljes látószögre és így tovább.

Kép: fényképezzen fényforrással és dekódolja saját kemény dekódoló kártyájával. Általában a képszkennelés képes egy- és kétdimenziós vonalkódok egyidejű beolvasására.

Vonaltípus: többnyire kézi szkennerekhez használatos, nagy hatótávolsággal és nagy pontossággal.

Teljes látószög: többnyire ipari fix szkennelés, magas automatizáltság, minden irányban automatikusan le tudja olvasni a vonalkódot és a kimeneti jelszintet, érzékelő használatával kombinálva.